Costa Magica, egy mediterrán hajóút leírása

A Costa Magica reggel 8-ra kötött ki a Sardinia szigetén. Reggeli után elindultunk felfedezni. Ez a város viszont csodálatos volt. A parton egy info ponton kaptunk ingyenes térképet és a kolléga megkérdezte mennyit maradunk és annak megfelelően ajánlotta a látnivalókat. Látszott rajta, hogy szívesen csinálja a munkáját, nagyon segítőkész volt. Ez a város már nagyon mediterrán, mindenütt pálmák és keménylevelű örökzöldek. A városi forgalom nagyon lüktető, iszonyat mennyiségű autó, figyelni kell hova lépsz.

Felmentünk megnéztük a várkerületet. Nekem nagyon tetszett. Csodás építészeti emlékek, tiszta, hangulatos sikátorok. A várkerület két átellenes sarkában áll egy-egy bástya. Az egyikbe felmentünk, ahonnan csodás panoráma tárult elénk. A szűk kis utcákban is nagyon magabiztosan közlekednek az autókkal, figyelni kell rájuk, mert ők az erősebbek, és ezt tudják is. Sok jót hallottam eddig is erről a szigetről, azt hiszem ez a kisebb városokban ez még inkább így van. Ezt a szigetet biztosan érdemes alaposabban is bejárni.

A hajón megebédeltünk, majd szundítottunk a Costa Magica fedélzetén kirakott nyugágyakon. Csodálatos időnk volt. Február eleje van, de 18 fok és a napnak ereje is van, nem csak fénye. Érezni a sugárzás erejét.

Délután megkerestük a Costa Magica fittnes-wellness részleget. Na ez még igazán különleges élmény volt. A konditerem a hajó 12. emeletén van a hajó orrában. A futógépek és a kerékpárok vannak legelöl, előttük már csak egy üvegfal van, ahonnan szabad a kilátás. Így futás, vagy bicajozás közben élvezheted a csodálatos panorámát, ami ebből a magasságból eléd tárul. Sajnos nem volt szabad futógép meg bicaj, így inkább elmentünk szaunázni. A szauna megint csak extrán van megoldva. A szauna egyik fala egy üvegfal, ahonnan szaunázás közben tudsz kifelé nézelődni. Amikor szanáztunk, éppen akkor hajóztunk ki Szardínia szigetéről, igazán különleges élmény volt. Ültünk a meleg kabinban, miközben alattunk folyamatosan távolodott a part...

Este volt a kapitány vacsorája nevű gálaest. Szerintem semmiben sem különbözött a többi vacsorától, csak a vendégek és a pincérek is elegánsabban voltak öltözve. A vacsora most is, mint mindig igazán finom volt.

Este még megittunk egy sört a bárban. A zongorista pont mellénk ült le szünetet tartani így beszédbe elegyedtünk. Egy barátságos olasz fickó volt, sok érdekeset elmesélt a Costa Magica belső életéről illetve adott néhány hasznos tanácsot a holnapi mallorcai kirándulásra. Neki nagy kedvence ez a sziget, kíváncsi vagyok rá, holnap délután 1-kor kötünk ki ott. Illetve még mondott egy érdekes adatot, ami nem tudom, hogy igaz-e. Megkérdeztem, hogy miért dolgozik ilyen sok indonéz meg filippin a hajón. Azt mondta, hogy ennyi pénzért ilyen sokat nem dolgozik egy olasz, vagy francia sem. Állítólag napi 12 órát dolgoznak havi 1.200 Euroért. Ha belegondolok, hogy ennyi az osztrák minimálbér sokkal kevesebb munkáért, akkor ez nagyon kevésnek tűnik. Erre azt mondta, hogy minden relatív, mert egy indonéz orvos 400 Eurót keres havonta. Ha innen nézzük, akkor már nem is olyan kevés...