Costa Magica, egy mediterrán hajóút leírása

Mindenekelőtt ez az út nem jött volna létre, ha nincs a Vodafone nyereményjátéka és az öcsém, Balázs Csaba. Élményutazásunk egy repülőúttal kezdődött. A MALÉV menetrendszerinti járatával mentünk Milánóba, a makaróni őshazájába. Az út alatt nem volt semmi említésre méltó. A repülőtéren már várt bennünket a Costa (a hajótársaság neve) kollegája, mivel onnan még 170 km-re volt a hajó kiindulási állomása Savona.

A buszon német nyugdíjasok képviseltették magukat, egy szerb pár, illetve mi ketten. Én valami hasonlóra is számítottam, hiszen, aki látta már az Álomhajó című német sorozatot, az levehette, hogy a törzsközönség az utolsó útjára készülő német nyugdíjasokból került ki.

Az út 3 és fél óráig tartott, amikor is a kikötőben megláttuk az úszó panelházat. A hajó 14 emeletes és lenyűgöző látvány volt első pillantásra. Kaptunk egy számot, ami a becsekkolás sorrendjét mutatta. A bőröndünkre rá kellett írni a szobaszámot és már nyelte is el a futószalag, aminek a vége a Costa Magica gyomrában lehetett. Ezután legközelebb a szobánkban láttuk viszont őket. A becsekkolási procedúra Costa épületében zajlott. Mi a 16-os sorszámot kaptuk, ezzel a csoporttal kerültünk sorra kb 2 óra várakozás után.

Meglepő volt, hogy rengeteg kínai várakozott becsekkolásra velünk együtt. Könnyen fel lehetett ismerni őket két jellegzetes jegyükről. Az egyik, hogy a ruházatuk az általuk forgalmazott gagyi, ízléstelen ruhákból állt, valamint az igénytelen megjelenést tetézte valamilyen méregdrága technikai cuccos, kamera, vagy fényképező. Némelyik kínainak akkora fényképező lógott a nyakában, hogy csak görnyedve bírta viselni. Látszott rajtuk, hogy mindent meg bírnak vásárolni, de hát ízlést és modort nem árulnak sehol sem.

A beszállás simán ment, bár először beloruszoknak néztek bennünket, mivel az útlevélen az van, hogy Magyar Köztársaság. Ez indiai barátunknak nem sokat mondott. Ekkor láttam meg, hogy a 3500(!!!) utas közül összesen 12 magyar lesz. A hajó mellett állva szinte észre sem vettük, hogy az a Costa Magica, mert olyan, mintha egy emeletes ház mellett állnál, aminek nem is látod az elejét, meg a tetejét sem. 14 lakószintje van, mi a 8. emeletre kerültünk egy teraszos szobába. A hajó kívül, belül lenyűgöző. Minden információt elmondanak olaszul, németül, olaszul, angolul és franciául. A személyzet nagy része 3-4 nyelven beszél is. Meglepően sok filippin, indonéz és indiai dolgozik a hajón. Nagyon kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Az egyik pincér srác mesélte is, hogy fél egyig dolgozik és ötkor kel 8 hónapon keresztül. És ennek ellenére egy mosolyt mindig kisajtol magából.

A hajóban rengeteg lift van, 3 lépcsőház. A legfelső 3 szinten SPA és fitnesz részleg van. Van futópálya(!!!), vízicsúszda(!!!), kül- és beltéri medencék, jakuzzi, kosárlabdapálya, meg egy halom napozóágy. Lenyűgöző... Az árak igen borsosak. A fedélzetre nem lehet sem ételt, sem italt behozni. Mi vettünk egy pakkot, amiben van 7 üveg ásványvíz, 4 üveg bor, 71 Euro. És ez már kedvezményes...

A kabinunk megtalálása nem volt egyszerű, mivel először a páros oldalon kerestük és csak aztán vettük észre, hogy ezen az oldalon egyáltalán nincs páratlan szám, márpedig mi a 8285-öt kerestük. A szobában az ágyra volt készítve a Costa kártyánk, ami itt a hajón mindenre jó. Ez volt a szobakulcs, a hitelkártya és az útlevelünk is egyben. A Costa kártyához társítani kellett egy hitelkártyát, így mindent tudunk fizetni a kártyánkkal itt a hajón. Az aznapi fogyasztást mindig másnap terhelik rá a kártyára. Érkezéskor csináltak egy képet is rólunk, így ez a kártya biztosítja a ki és belépéskor a fényképes azonosítást. Amikor elhagyjuk a hajót, vagy belépünk, mindig le kell húzni a kártyát, így megy a ki- és beléptetés. A szobában lévő TV nem csak szórakoztató eszközként funkcionált, hanem voltak egyéb funkciói is. Például:

• lehetett filmet vásárolni
• a hajóra vontkozó és azon kívüli napi programokat böngészni
• pillanatnyi számlaegyenleget lekérdezni Costa kártya utolsó 4 számjegyének beütésével
• a Costa Magica jelenlegi tartózkodási helyét térképen nyomon követni a összes paramétereivel együtt (külső hőmérséklet, szélirány, haladási sebesség, légnyomás)
• illetve a hajóról videóösszeállítás.

Ezen kívül volt még egy Emergency Drill Card is az ágyon. Hamar kiderült, hogy ez mire jó. A hajó 17 órakor indult és pont ekkorra időzítették a menekülési gyakorlatot is. Megszólalt a vészjelzés, mellényt a nyakba és irány az eligazítás. Teljesen olyan volt, mint a katonaságnál, csak nem voltak alaki gyakorlatok. Mindenkinek megvolt, hogy melyik fedélzetrészbe kell mennie. Itt ötös oszlopba állítottak bennünket, összeszedték ezt a Drill Cardot (ezzel igazolva a jelenlétet), aztán 4-5 nyelven elmondták, hogy mit kell tenni éles helyzetben. Még a kerekesszékes utast is kitolták a sorakozóra,nem volt kivétel. Ezután "oszolj, folytasd tovább" volt. Pakolászás és annak a halom tájékoztatónak az átbogarászása, ami az ágyon hevert. Így viszont sajnos nem láttuk a kihajózást, "csak" a naplementét néztük végig a kabin teraszáról.

Túl vagyunk az első vacsorán is. Öt fogásos menüválasztásos vacsora volt. Csak 3 fogást kértünk, na ez hiba volt. Minden adag csak mutatóban tartalmaz valamit a tányéron, de az viszont nagyon ízletesen,és ízléses kinézettel. Ma ettem először rákot, mert előételnek tengeri herkenytű salátát rendeltünk. Asztaltársaságnak szerencsére magyarokat kaptunk, ők mutatták meg, hogy kell megenni a rákot - nehogy megegyük mindenestől :-) Bár ha jobban belegondolok, a sok sznob ugyanilyen bajban lenne, ha elhívnám őket disznóvágásra :-)

Vacsora után kerültünk egyet a hajón. Kétszintes diszkó, éttermek várják a korlátlan pénztárcával bíró vendégeket. Most 22 óra van, 31 km/h-val haladunk Róma felé, ami holnapi célpontunk lesz.

Ja és lehet lottózni is a hajón. 2.000 Euró a fődíj. Úgy döntöttünk holnap megpróbáljuk....ha lúd legyen kövér......