Elérkezett az utolsó nap is. Korán keltünk és reggeliztünk gyorsan egy rövidet. Elköszöntünk a Josephin nevű szobalányunktól, aki mindig széppé varázsolta a szobánkat az elmúlt napok alatt. Minden reggel amíg mi reggeliztünk ő beágyazott, rendet rakott, vacsora alatt pedig kikészítette a pizsamánkat és megágyazott gusztusosan. Minden nap kitalált valami díszes formát az ágytakaró kendővel, nem csak egyszerűen rárakta az ágyra. Mindig szép rendet, tisztaságot csinált a szobánkban.
Reggel ott voltunk a megadott időben a Costa Magica színháztermében. Ennek nem volt igazán nagy jelentősége, mert fél kilenc körül annyit mondtak, hogy lehet elhagyni a hajót. A csomagunk a piros címkések között volt a kikötő termináljában, amit hamar megtaláltunk.
Kint már várt bennünket a shuttle busz, ami a milánói reptérre vitt bennünket. A nevünk a listán volt, megmondták melyik buszra szálljunk, nem volt sok kérdés. Minden nagyon gördülékenyen, problémamentesen zajlott. Mindenütt viszonylag sok Costa alkalmazott gondoskodott a gördülékeny vendégcseréről. Ha egy kis kérdőjel ült ki az arcunkra, mindig jött a segítség.
Ennek köszönhetően fél 12-re már a reptéren voltunk. A repülő este fél kilenckor ment. Addig szabadprogram....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.